A szabadságharc népzenei emlékei

Tari Lujza

Népdalok, népies dalok, indulók a 48-as szabadságharcról, illetve az 1848-49 körüli időkből

Kossuth Lajos fogadása New YorkbanE két kötet említésével nem a kutatástörténet felé szerettünk volna visszakanyarodni, csak azt szerettük volna jelezni, hogy a szabadságharc bukása után egyrészt új dalok keletkeztek, másrészt bizonyos értelemben megkezdődött a 48-as dalok tudatos figyelemmel követése. Türr István portréja"Apafi" a 48-as dalok gyűjtését kezdeményezi, de a gyűjtést a rendőrség betiltja, a hozzá beérkező anyagot pedig lefoglalja. A politikai történések (Kossuth törökországi emigrációja, londoni útja, majd megérkezése Amerikába, az olasz risorgimento és legendás alakja, Giuseppe Garibaldi, valamint a csapatában harcoló magyarok, pl. Türr István) a legsötétebb elnyomatás éveiben is reményt jelentenek. A reménnyel együtt pedig új "48-as"- azaz mondanivalójukban a szabadságharchoz kötődő - dalok keletkeznek. Emellett egyes 48-as daloknak és a hozzájuk fűződő eseményeknek szinte egyfajta legendává válási folyamata indul meg. Mindenki úgy érzi, szemtanúja volt a dalok keletkezésének, így mindenki a maga változatát tartja igaznak. Garibaldi serege élén(Ez érvényes az említett két szerzőre is.) Jól tükrözik ezt azok a leírások, melyek egy-egy dal (pl. a Kossuth-nóta) keletkezésének pontos idejét igyekszenek rögzíteni. Az említett Búsul a lengyel hona állapotán... kezdetű, AAvBAv szerkezetű, 11 szótagos 3 1 5 kadenciájú német hatású (azon belül felütéssel kezdődő) énekhez is különböző és egymásnak ellentmondó történetek fűződnek Petőfi és Bem személyével kapcsolatban. Az erdélyi hadjáratban részt vett honvédek visszaemlékezéseinek lényege, hogy a legénység e dallammal adott szerenádot Bem József, illetve Petőfi tiszteletére. Az emlékezők arról is szólnak, hogy Bem szívesen fogadta a szerenádot. A korábbi évtizedben már ismert és népszerű dalt Káldy Gyula mint a szabadságharcban részt vett "derék lengyel önkénytesek" dalát említi. Zsilinszky Mihály beéri azzal, hogy leírja, a dal 1849 után Búsul a magyar... mert Kossuth Lajos nincsen a kormányán szöveggel forgott. A veszett szabadság címmel közli, s megjegyzi róla, hogy az önkényuralom éveiben a mély bánat "a sanyargatott nép ajkán titokban ... a «Busul a magyar...» s «Honnan jössze te oly leverten» című dalokban" tört elő. A népzenei változat fogalmával azonban nincs tisztában, mert ugyane kötetben Népdal címmel, mint másik dalt adja közre a Búsul a lengyel-nek egy szövegváltozatát.

A szabadságharc alatt énekelt, illetve akkor keletkezett daloknak valóban keletkeztek változatai 1849 után. Kossuth Lajos portréja az emigráció idején, festményEzért nem is mondhatunk le a Kossuth visszavárásáról és Garibaldi eljöveteléről szóló dalok (Garibaldi-dalok), valamint a csak jóval 1848 utáni - de szövegükben e korszakot idéző - népdalok kiadásáról. Szintén ide kerültek az új magyar népdalstílus kialakulását követően létrejött (esetleg régi szöveget új stílusú dallammal párosító) népdalok. Az utóbbi népdalok példázzák Katona Imrének a Kossuth-nótára vonatkozó megállapítását: "dallamának és szövegének eredete eltér, és történetük nem mindenben párhuzamos", mely többé-kevésbé minden 48-as dalra érvényes. Ugyanakkor tény, hogy a parasztság zenéje számos új elemmel gazdagodik a 19. században és különösen a szabadságharc körüli időszakban. Nem egy népies műdal ekkor terjed el országosan, s kerül be a nép zenéjébe. A visszaemlékezések szerint a szabadságharc alatt kedvelt ének volt pl. a 19. század első felében már meglévő Ég a kunyhó, ropog a nád kezdetű népies műdal. Ez idő alatt ugyanis a "barna" a puskát, a "szőke" pedig az osztrákot jelentette. Az 1848-nál korábbi népies műdal vokális és hangszeres formában máig népszerű maradt, de a szabadságharc alatti szerepét a népzenegyűjtési adatok már nem támasztják alá. (Áttételesen őrzi ilyen szerepét például Kiss Lajos egyik zombori gyűjtése, mely szerint a dalt az előadó egy volt 48-as honvédtól tanulta.) Közlését nemcsak ezért mellőztük, hanem azért is, mert általánosan ismert. Nem közöljük a Hej, a mohi hegy borának népdalunkat, mely általában megtalálható a 48-as dalokat tartalmazó kiadványokban. Államjegy: 10 forint (146x110 mm)A Rákóczi-dallamkörhöz tartozó, régi hagyományon alapuló népdal eredeti alakjában (Kodály Bars megyei gyűjtéséből) a "Kossuth bankóját" szöveg egyenrangú változatként szerepel "a császár bankóját" szöveggel, s csak ennek alapján került a 48-as dalokat tartalmazó gyűjteményekbe. A Bevezetésben említett népdalokon kívül nem közöljük az Ezernyolcszáznegyvenhatban-t, a Zúg az erdő, zúg a mező kezdetű párosítót. Perczel Mór tábornok, Fuchstaller Alajos litográfiájaAz utóbbi 3. sorában nem ritka Perczel Mór nevének említése: Talán bizony Perczel Móric / A lovát ugratja. Nem azért, mert a 48-nál régebbi katonadal énekléséről nincs adat a szabadságharc időszakából, vagy a párosító dallamtípusa ne lenne régebbi a szabadságharc idejénél. S nem is azért, mert a szövegükben szereplő "Kossuth Lajos verbunkja", illetve Perczel Mór neve kevésbé győz meg az 1848-49-hez kapcsolódásról, mint a közölt szövegek. Csak azért mondtunk le bemutatásukról, mert ezek a népdalok ma - részben az iskolának köszönhetően - általános ismertségnek örvendenek.

Kötetünk dalai nemcsak a nép teremtőerejéről és a helyzet jobbrafordulásába vetett hitéről tanúskodnak. A kiadvány a nép zenei emlékezetének tükre, vele a 48-as forradalom és szabadságharc élményének hangzó emlékezete. De egyben emlékeztető is. Azokra emlékeztet, akik részt vettek az 1848-49-es forradalomban, harcoltak a magyar szabadságért. Emlékeztet, hogy ismertek és ismeretlenek, arisztokraták és szegény parasztok egyaránt örök példaként álljanak mindannyiunk előtt. Hogy emlékezzünk, s a megismert dalokkal magunk is emlékeztessünk: "Felejthetetlen legyen az ő haláluk!"

ElsőElőző123456KövetkezőUtolsó