A szabadságharc népzenei emlékei

Tari Lujza

Előszó az internetes változathoz

1997 elején felkérést kaptam a Magyar Néprajzi Társaságtól, hogy írjak egy könyvet az 1848-49-es forradalom és szabadságharc népzenei vonatkozásairól a történelmi esemény közelgő  150. éves évfordulójára. A különböző témájú korábbi XIX. századi kutatásaim alapján érkezett megtisztelő felkérés természetesen nagy örömet jelentett, ugyanakkor két okból is némi aggodalommal töltött el. Az egyik ok az idő rövidsége volt. Mert bár régtől fogva fontosnak éreztem a téma kutatását, és bár nem szisztematikusan adatokat is gyűjtöttem hozzá, kérdés volt, lesz-e elég idő még abban az évben elkészíteni a könyvet egy a népzenekutatás területén jóformán kutatási előzmények nélkül álló témában, a kiválasztott dallamok kottagrafikáját elkészíttetni úgy, hogy a következő év elején a nyomdai munkák is készen legyenek, és a könyv megjelenhessen az 1998. március 15-i ünnepi évfordulóra.

A feladat fontossága, a szabadságharc iránti tiszteletem, a téma iránti szeretetem – és néhány, szintén nem kevésbé fontos munka, mint pl. a kiadásra éppen munkában lévő és szintén 1998-ban, a Balassi Kiadónál megjelent „Külömbb féle magyar Nóták...” a 19. század elejéről. – Allerlei ungarische Melodien von Beginn des 19. Jahrhunderts – munkálatainak részbeni lassítása – fokozta munkatempómat.

A másik ok egy tudományos kérdés volt: miként kapcsolható össze a legszorosabban értelmezett, a parasztság szóbeli hagyományában megőrződött népzene és a kor tágabb zeneisége egy néprajzi-népzenei tanulmánykötetben. Hiszen a szabadságharc minden társadalmi réteget érintett annak sokféle zenei kulturáltságával, a kérdés tehát nem szűkíthető le a szabadságharc és a parasztság népzenéjének kapcsolatára. Annál inkább nem, mert a XIX. század adott időszakát önmagában véve is erőteljesen jellemzi a részben írásbeliséggel összefonódó zenei szóbeliség és a különböző rétegek dalismeretének egymásba kapcsolódása. Friss és közeli múltra visszatekintő népies műdalok és azok gyors folklorizációi, a cigánybandák, katonazenekarok, vándorszínész társulatok által terjesztett, általánosan ismertté váló közdal, illetve hangszeres köz-zeneiség jellemzi a kort. Mögötte természetesen ott a parasztság által őrzött régebbi hagyomány, melyet számos új hatás ér a megváltozott körülményekből adódóan. Sok példát kínál erre az MTA Zenetudományi Intézetének (2012 óta MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete) Népzenei Gyűjteményében a nagy előd kutatók (főleg  a XIX. század ilyen jellegű zenéje iránt nagy érdeklődést tanúsító Kodály Zoltán, illetve Bartók Béla és mások) által összegyűjtött, a parasztság közé is bekerült, illetve a parasztságtól a felsőbb rétegekhez eljutott dallamanyag.   

Az alapkutatásokat elvégezve 1997 végére készen állt a főszöveg, haladt a kottagrafikáztatás, lelkiismeretes szerkesztőm, Kriza Ildikó pedig maximálisan segítette a megjelenés ügyét. A Néprajzi Társaság még két másik kötettel készült a jeles évfordulóra, melyet szintén ő szerkesztett (Vajkai Aurél: 1848 a népi díszítőművészetben, Dömötör Ákos: Hősök és vértanúk), valamint április közepére konferenciát szervezett az évforduló alkalmából, melyre Petőfi folklorizálódott versei kutatási témámhoz kapcsolódóan „Szendrey Júlia kedves dala” című előadással jelentkeztem. (A konferenciakötet még ugyanabban az évben megjelent: Történelem és emlékezet. Művelődéstörténeti tanulmányok a szabadságharc 150. évfordulója alkalmából. Szerkesztette és az előszót írta Kríza Ildikó, Budapest, Néprajzi Társaság, tanulmányom ebben: 202-215.)

A 48-as kötet munkálatai során és a későbbi CD-ROM változathoz sok segítséget kaptam Dr. Hermann Róbert történésztől is.

A konferenciát megelőzően külföldi egyetemen tartottam előadásokat, így magam is a Magyar Tudományos Akadémia központi épületében megtartott ünnepi eseményen láttam először a Magyarország nagy vitézség A szabadságharc emlékezete a nép dalaiban (Néprajzi Társaság, Budapest, 1998.) c. könyvet, melyet nagy érdeklődéssel vettek kézbe a résztvevők. Hamar elterjedt megjelenésének a híre, számos újságíró felkeresett és tudósított róla a médiában, a szakemberek pedig recenziókat írtak és elismerően nyilatkoztak róla. Már akkor hangsúlyoztam, mennyire sajnálom, hogy nincs mellette hangzó zenei anyag. Hiszen önmagában már az is óriási élmény a hallgatónak, hogy a dalok előadóinak legtöbbje a XIX. század második felében született; a legöregebb 1851-ben, az utána következő 1862-ben, az azutáni 1877-ben stb. Ez pedig azt jelenti, hogy a tőlük 40-60 éves koruk körül, a 20. század elején fonográfra rögzített dalok lényegében közvetlenül azt a zenei előadói stílust közvetítik, amely az adott területen a szabadságharc korszakában jellemző volt. Természetesen egészen friss gyűjtési adatok is bekerültek a kötetbe, tanúsítva, hogy 48 emlékezete is élt, illetve él, a határokon túlra rekedt magyar kisebbség között is, minden tilalom ellenére.

"Magyarország nagy vitézség" címlap

A könyv sikerét számos tudományos felhasználás bizonyította, s használni kezdték az oktatásban. Máder László, a Magyar Rádió Bartók Adószerkesztősége Népzenei Rovatának vezetője még a könyv megjelenését követően felkért egy 48-as műsorsorozat elkészítésére, melynek adása 1999 júniusában kezdődött meg. A majdnem két éven át havi rendszerességgel sugárzott műsoron kívül egyéb műsorokban évekkel később is rendszeresen megemlékezhettem egy-egy történelmi eseményről, kiemelkedő személyiségről 1848-49-hez kapcsolódóan a népzenei emlékek segítségével. (Az utolsó ilyen témájú műsorom Az aradi vértanúk emléke címmel a Hagyományra hangolva c. adásban hangzott el 2005 szeptemberében.)

Már 1999-ben alkalom kínálkozott pályázat benyújtására egy zenei és képi anyaggal bővített kiadásra. A Néprajzi Társaságtól, mint kiadótól engedélyt kértem a módosított kiadásra. Akkori elnökének, Dr. Kósa László akadémikusnak az alábbi levelet írtam, melyre természetesen beleegyező választ kaptam.  

Kósa László
elnök úrnak
Magyar Néprajzi Társaság
Budapest
Kossuth tér 12.

Tisztelt Elnök Úr!

Örömmel hozom szíves tudomására, hogy a Néprajzi Társaság által megjelentetett Magyarország nagy vitézség. A szabadságharc emlékezete a nép dalaiban című kötet (megjelent 1998) iránt nagy az érdeklődés. Mivel többen felvetették (iskolák és határokon túli magyarok) a munka interneten, illetve CD-ROM-on elérhetőségét, pályázatot nyújtottam be a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által 1999-ben kiírt CD-ROM pályázatra. A 152 pályamunka közül e kötet a 38 támogatott mű közt van. 

Kérésem, hogy a munka bővített – és a speciális szempontoknak megfelelő új változatát (a meglévőkön kívül több korabeli kiadvány, valamint a korai népzenegyűjtést dokumentáló facsimiléje, hangzó zene, képanyag) – elkészíthessem a társaság jóváhagyásával. Szíves hozzájárulását kérem tehát, illetve ügyem ilyen irányú képviseletét a tisztelt bizottság előtt.

A kiadott új változatban a korábban terjedelmi okokból fel nem használt dallamváltozatok függelékként kerülnek be a kiadványba (kivéve az irodalomjegyzéket). A kötet eredeti külleme s vele az imprimátum a korábbi marad. Az új kiadás bevezetőjében emellett szeretném a Magyar Néprajzi Társaságot is támogatóként feltüntetni.

Szíves támogatását remélve,

Köszönettel

Tari Lujza
MTA Zenetudományi Intézet
Budapest, 1999. október 25.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Milleneumi CD-ROM pályázatán elnyert anyagi támogatással az MTA Zenetudományi Intézet és az Enciklopédia Humana Egyesület kiadásában, 2000-ben jelent meg A szabadságharc népzenei emlékei c., a könyv anyagához képest jelentős mértékben kibővült CD-ROM, mely az intézet ilyen kiadványainak sorában ugyan a második volt, de az első, mely nem belső használatra készült, hanem üzleti forgalomba került. Az egyesület elnöke, Szentpéteri József, valamint valamennyi, a készítésben résztvevő munkatárs a legnagyobb odaadással és figyelemmel segítette a munka megjelenését. A Zenetudományi Intézetben nagy segítségemre volt Németh István, aki a kollegiális segítségnyújtáson messze túlmutató ügyszeretettel végezte a kiválasztott dallamok hangrestaurálását, digitalizálását, adataik esetenkénti pontosítását és a zenei master-lemez elkészítését. 

Tari Lujza: A szabadságharc népzenei emlékei

A CD-ROM-ot megjelenése után sajtóbemutató keretében mutattuk be a Zenetudományi Intézetben.  

A sajtó számára írt ismertetés részlete: 

A könyv kibővített anyaga látott napvilágot CD-ROM formájában a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Milleneumi CD-ROM pályázatán elnyert anyagi támogatással. Már a megváltozott cím is jelzi, hogy a CD-ROM nem azonos a könyvvel. Jelentős bővítéssel, számos, szorosabban vett zenetörténeti adattal kiegészítve, valamint bőséges irodalmi, történelmi és általános művelődéstörténeti háttér-anyaggal – és nem utolsó sorban bőséges hangzó népzenei anyaggal – gazdagodva került kiadásra. A több mint másfél órányi hanganyag – melyből mintegy 20 perc a szerző saját népzenegyűjtéseiből való – a magyar nyelvterület különböző tájegységeiről mutatja be 48-as dalaink szorosabb és tágabb körét. A legkorábbi hangfelvételek fonográfról, a legfrissebbek viszont digitális technikával készült felvételekről szólalnak meg. A CD-ROM lehetőségeit kihasználva egyben bőséges kotta- és képanyag tájékoztat a szabadságharc zenéjéről, 48-as dalainkról és a hozzájuk kapcsolódó dallamokról. A kották egy része ún. népzenei lejegyzés, esetenként a népzenegyűjtés korai időszakából származó Bartók és Kodály kézirat facsimiléjével, más része 48-as kottakiadvány. A képek közt természetesen a népi előadók fotóit is megtaláljuk.

A CD-ROM megjelenése után számtalan meghívást kaptam, hogy mutassam be annak tartalmát, egyben angol nyelvű összefoglalások is megjelentek. Még a megjelenés évében, 2000-ben kiállították a Petőfi Irodalmi és Kortárs Irodalmi Múzeumban, 2002-ben pedig a Millenniumi emlékparkban megrendezett, Századfordító magyarok c. milleneumi kiállításon. Anyagát a tudományos érdeklődők körén kívül jól hasznosították a népzenei előadók is, a visszajelzések alapján határainkon innen és túl. S bár nagyon sokan használják, ma már sokkal nagyobb azoknak a száma, akik szeretnék használni, de nem juthatnak már hozzá, mert a CD-ROM rég elfogyott. Régi vágyam teljesült tehát, amikor az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont akadémiai pályázatán támogatást nyert a jelen internetes megjelenési lehetőség. Mivel pedig a téma kutatása nem állt le, sőt szélesedett egyes hozzá kapcsolódó témák részletes bemutatásával, internetes verziónkban az érdeklődők számára jelezzük az ide kapcsolódó egyéb tanulmányokat is.

Tari Lujza: A szabadságharc népzenei emlékei

Köszönettel tartozom az MTA BTK főigazgatóságának és az MTA BTK Zenetudományi Intézet vezetésének, hogy támogatták a széleskörű használatot lehetővé tévő internetes megjelenést. Az ide látogatók remélhetőleg mélyebb ismereteket szerezhetnek 48-as zenei hagyományainkról, közelebb kerülve a nagy nemzeti események, kiváltképp az 1848-49 emlékét a különböző néprétegek, különösen a parasztság által őszinte tisztelettel megőrzött  és továbbörökített dallamvilághoz.

Tari Lujza

2014. június 1.