A Kossuth-nóta
A Kossuth-dalok névadó dalának születéséhez legendák fűződnek, pedig keletkezése pontos idejét homály fedi. A márciusi ifjak egyike, Jókai Mór későbbi visszaemlékezésében az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vezető egyéniségéről, Kossuth Lajosról szóló dal létrejöttét 1848 szeptemberére teszi. Szerinte Kossuth alföldi körútján keletkezett, amikor is a nagy hazafi tömegeket megmozgató lelkes szónoklatára a ceglédi, nagykőrösi és kecskeméti nép mindnyájan el fogunk menni felkiáltással válaszolt. Mint Jókai írja "Ugy árasztani maga körül a fényt soha szónok nem tudta, mint ő. És soha őt magát ugy szónokolni nem hallottam, mint e napok alatt." S a kaszákkal és szuronyokkal felszerelt ceglédi önkéntes csapat már a frissen keletkezett Kossuth-nóta dallamára menetelve érkezett Pestre. 
1848 őszét fogadja el a dal születésének időpontjaként Ortutay Gyula is. Az tény, hogy Kossuth alföldi toborzó útjára 1848 szeptemberében került sor. Jókai írása után egyébként Verbungos dal 1848. címmel találjuk meg a Kossuth Lajos azt izente, Hiányos a regementje... kezdetű ismert népdalunkat, melynek keletkezéséhez Zsilinszky Mihály is történetet fűz. Az általa szerkesztett és a kiegyezést követően megjelent Kossuth-kötetben azt írja, hogy a Kossuth-nóta a schwechati csata idejében (1848. október 30.) keletkezett..., míg ennek az Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára szövegváltozatáról úgy tudja, hogy 1848 tavaszán jött létre. Szerinte Kossuth Esztergomba érkezésekor született, mivel a hajóállomásra megérkezéskor esni kezdett az eső. Vajda János 1849 tavaszával kapcsolatban emlegeti a dalt. Mint írja: "A küzdelem legsötétebb napjai állottak be; a hadi szerencse napfogyatkozásának sötétsége borította el a hazát. 1849 februar eleje táján lehetett; szorongó kétely, itt ott kétségbeesés ült az arcokon. De kunyhókban és cserény mellett fölhangzott a mélabus zsolozsma:
Kossuth Lajos azt üzente
Elfogyott az ezeredje. -
- - - - - - - - - - - - -
Mindnyájunknak el kell menni. ...
Mert Ő mondta, hogy »el kell menni«:
Kossuth mondta.
Ezzel meg volt mondva minden."
Zsilinszky Mihály is megjegyzi: "Ki fogja félreismerni az odaadó gyermekies érzelmet és ragaszkodást, mely p.[éldául] csak e két sorban is nyilatkozik: Kossuth Lajos édesapám, Felesége édesanyám."
Vajda János így emlékezik Kossuthról: "Különös kezdvezménye, hogy a nemzet géniuszát oly mérvben összpontosítá egyetlen emberben, mint még soha máskor. Innen van, mert különben egyenest csodának kellene tartanunk, hogy soha még egy ember oly mérvben hatni nemzetére képes nem volt, mint ő... [Kossuth Lajos] bírt ama csodás varázzsal, hogy szellemét egész népébe tudta belelehelni, és ihletettsége, lelkesedése villanyát átrezegtetni az egész országon. Egy szó ajkairól, s az előbb faragatlan, lelketlen, holt tömeg egy perc alatt hazafivá, katonává, hőssé, vértanuvá lőn avatva! Az emberi nagyság tüneményei közt, melyeket a történelem fölmutat, lehettek, voltak mások, melyek nagyobb félelem, vagy nagyobb csodálat tárgyai voltak. De szeretve saját népétől ugy mint Ő, nem volt soha senki." Talán ezért van, hogy mindenki a saját vidékéről valónak érzi a Kossuth-nótát. Tömörkény István Szeged környékéről származtatja, de sok más vidék is a sajátjának tartja.
Valójában nem ismerjük pontosan a Kossuth-nóta keletkezésének körülményeit. Szerzője egyesek szerint Balkányi Szabó Lajos nótaszerző. Tény, hogy a 19. századi köntösbe öltöztetett, de több elemében régies dallamot nem találjuk meg a korábbi dalgyűjteményekben, a 19. század első felének bőséges termését is ideértve. Mátray Gábor 1847-1852 közé teszi keletkezését, illetve népszerűségét. Az általa közölt feljegyzés - melyet 1858-ban közre is adott, s melyet Kodály átírásában közlünk (7. kotta) - 1848-nál valóban kissé régebbi szöveg- és dallamformulákat őriz.
1848-ban jelent meg Müller József német származású katonakarmester, az 1848-49-es szabadságharc zeneszerzőjének Négy magyar hadi-induló című kompozíciója (ld. indulók), melynek első darabja a Kossuth-induló címet viseli. Ennek azonban nincs kapcsolata az énekelt Kossuth-nóta dallamával, s közvetlenül nem is hadbahívó.
Különböző hadbahívó szövegek pedig a 19. századi feljegyzésekben, illetve kiadványokban is találhatók. Így az Estve jött a parancsolat, Violaszín pecsét alatt... kezdetű dalt feljegyezte 1832-1843 közt készült kottás dalgyűjteményébe például Tóth István kiskunfülöpszállási orgonista kántor (II. rész 109. sz.) Kriza János pedig két szövegváltozatát közli 1863-ban (243. és 242. sz.):
1) Szoros parancsolat eljött
Magyar nemzet talám győzőtt,
Nekünk is most el kell menni
Magyar mellett kell állani
2) Más szomoru nota
Eljött a gyász poroncsolat
Violaszén pecsét alatt
Indulni kell gyenge alak,
Tiszti poroncsolat alatt...
Megjegyzendő, hogy a Kríza által közölt másik Este jött a poroncsolat... (407. sz.) vers 11, 11, 8+8, 3 szótagszámú, s ritmusa alapján más dallammal kapcsolódhat, mint e két fentebbi 8 szótagos vers. A néphagyományban fennmaradt Estve jött a parancsolat kezdetű versek (alapja Csokonaitól) különböző dallamtípusokhoz tartozhatnak, de a szöveg is más-más 48-as dalokkal társul.
A régi hadbahívás gyakorlata él a Kossuth-nóta szövegében is. A "régi, hadba hívó toborzók-é, s még a 'ha még egyszer azt üzeni' kifejezés is a több évszázados magyar hadbahívás szokását idézi" - írja Csefkó Gyula kutatásaira hivatkozva Ortutay Gyula. Ugyanakkor a Gyere pajtás katonának, a régi katonafogdosás emlékét őrzi.
Bár a Kossuth-nótát a szabadságharc leverését követően a Rákóczi-indulóval és a Klapka-indulóval egyetemben betiltották (Tiltva három magyar dallam Rákóczinak indulója, Kossuth Klapka harsantója), a szemtanúk visszaemlékezései alapján tudjuk, hogy titokban énekelték. Az önkényuralom éveiben hangszeres formában, valamint új szöveggel viszonylag hamar megszólalt nyilvánosan. 
Elmegyek már édes rózsám / A távolból emlékezz rám... szöveggel került be a Földönfutó című népszínműbe, melynek bemutatója 1850 áprilisában volt a Nemzeti Színházban; alig több, mint fél évvel Arad után. Ennek a szövegnek a jelentését mindenki értette: az emigrációba kényszerült Kossuthhoz és a többi hazafihoz szólt. A népszínmű zenéjét a szabadságharcban Klapka György komáromi seregében szolgáló Egressy Béni írta, aki egyben a Klapka-induló szerzője is. Ugyanez a dal további szövegekkel a szabadságharc bukását követő elsőként kiadott dalgyűjteményben, Füredi Mihályéban is megjelenik, s ettől kezdve szinte nincs olyan dalgyűjtemény, melyben ne szerepelne. A korszak egyik szemtanúja 1867-ben az ismert Kossuth Lajos azt izente... szöveggel, "Bars vidékén 1848" megjegyzéssel teszi közzé a verset, majd alatta egy másikat a következő kiegészítéssel közöl: "Ujabban így... Újoncok az olasz háborukor 1859." Ennek szövegkezdetében már Lajos bácsi azt izente ... szerepel. A kiegyezés körüli időben a hangszeres zenei kiadványokban is gyakran találkozunk ilyen címmel: Lajos bácsi dalai, Lajos bácsi azt izente. (Ilyen például Árpád Jenő: Lajos bácsi dalai című kiadványának egyike.) A dallam az 1850 utáni években további szövegekkel bővült, s egy ideig Kossuth nevének elhagyásával jelent meg a kiadványokban. A kiegyezés után azonban az ismert Kossuth Lajos azt üzente szöveget is kiadják.
A Kossuth-nóta terjesztéséhez a múlt század végefelé született generáció esetében az iskola is hozzájárult. A népzenekutató Kiss Lajos - aki a néphagyományban élő 48-as daloknak is egyik legaktívabb gyűjtője volt - felmérte édesanyja, Kiss Lajosné Morvay Ilona (sz. 1876 Zólyom, Zólyom m.) daltudását. Mint kiderült, anyja a Kossuth-nótát az iskolában tanulta.
A napjainkig élő népi változatok szövegei közt a következő sorkezdetek a legjellemzőbbek: "Kossuth Lajos kalapjában / Kinyílt a rózsa magában, Kossuth Lajos íródeák / Nem kell neki gyërtyavilág, Kossuth Lajos udvarában / Cikázik a szürke lába, Kossuth Lajos arany bárány / Arany csillag van a vállán, Isten áldja mëg a magyart / Tartson élte, míg e föld tart!, Esik esső karikára / Kossuth Lajos kalapjára." (Zsilinszky Mihály közli a szintén ismert, de a népi változatokban nem jellemző Kossuth Lajos nagy bújába / Kiül a tenger partjára... szövegváltozatot is.)
Miközben ugyanazon - de igen változatosan formált - általánosan ismert dallam mellett (ritka, hosszú dallamtoldalékos verzió pl. a Kodály Zoltán által Tolmácson gyűjtött változat, 5. kotta) sokféle Kossuth-szöveg forog, jellemző, hogy a néphagyományban egyéb szövegeket is énekelnek a dallamra. 
Ismerjük lakodalmi mulató, ivónóta és egyéb tréfás szövegekkel (pl. Édes komám, kedves komám / Kettőt kölykedzett a kutyám), a 19. század vége felétől pedig Kossuthra is utaló kortesnóta szövegek is megjelennek. Az 1845-48 közti választások módjáról hű képet fest Pulszky Terézia: "Különösen fontosnak tartották az első osztályú cigányzenekar színre állítását... Gyakran megtörtént, hogy a jelölt szavazatokat vesztett, mert a cigányzenekar híján volt a kiemelkedő zenészeknek." A Kossuth-nóta dallamára énekelt kortes szövegekről Káldy Gyula szintén említést tesz: "A Kossuth-nótát ma már nemcsak Magyarországon, de Amerikában is éneklik." Közread egy New Yorkban énekelt kortes-szövegváltozatot, majd hozzáfűzi, hogy "Az amerikaiaknak annyira megtetszett a dal, hogy többfelé éneklik választások alkalmával." A Kossuth-nótának van lírai dalszövegű változata is. E szövegtársulások azonban nem számottevők a Kossuth-szövegű változatok mellett. A variabilitás mindkét irányban jellemző: dallam is többféle csatlakozik a változatos Kossuth-nóta szövegekhez.
A Kossuth-nótáknak a felhasznált dallamanyag tekintetében négy csoportját különböztethetjük meg. (Ebből három egyben önálló dallamtípus.)
1. csoport
Az ismert (és feltehetően közvetlenül 1848 előtt keletkezett, majd az 1848-as forradalom, illetve szabadságharc alatt általánosan elterjedt) dallam, melyet a fentebb említett 19. századi nótaszerzőnek tulajdonítanak. Közvetlenül nem kapcsolódik Müller József hangszeres induló dallamához. A szöveg többnyire Kossuth Lajos nevének kimondásával kezdődik. A csoporton belül ez a legáltalánosabb alak, s a népdal mára nemzeti szimbólummá vált: a dallam zárómotívuma a Magyar Rádió Kossuth adójának a szignálja. Említést érdemel, hogy a Kossuth Lajos iródiák... szöveg a gyermekfolklór Ég a gyertya, ha meggyujtják... párválasztó gyermektánc egy Heves megyei változatában is megtalálható.
A Káldy Gyula kiadásában megjelent hét versszakos Kossuth-nóta egyes versszakai mellé a közreadó évszámokat írt, jelezve, melyiket mikor énekelték. Az évszámok megbízhatatlanok. Az 5. versszak (Esik eső karikára) mellett Kodály Zoltán L. Erdélyi megjegyzéssel utal a fentebbi versre. A 6. versszak mellé (Kossuth Lajos íródeák) mellett pedig ezt írta Kodály: "Nb. erről a betoldásról Káldy egy szót sem szól, hogy 1896 táján már országszerte csakis így énekelték." A kottán a hiányjel után a betoldás kottája, az Éljen a magyar szabadság ma leginkább ismert dallama. (ld. 9. kotta)
Az előadásmódot illetően ne csodálkozzunk a gyakran lírai hangvételen, a kissé szabad tempókon. A Kossuth-nóták valamennyi csoportján belül különösen az elsőre jellemző, hogy a megszokott, általánosan ismert feszes menettempón kívül oldott ritmusú, rubato előadásmódban, bensőséges lírai hangvétellel is éneklik, s ez az előadásmód annál inkább jellemző, minél inkább visszafelé haladunk az előadók korát vizsgálva.
A régi gyűjtésekben jellemző a refrének formai változatossága. A kimagasló daltudású bukovinai székely Gáspár Simon Antal előadásában pl. megfigyelhetjük, hogy az Éljen a magyar után kis szünetet tart, a folytatást pedig toldalékként illeszti a refrénhez. Ez a jelenség más idős előadóknál is megfigyelhető, ld. pl. 5. kotta. Sőt, minél régibb népzenegyűjtést veszünk kézbe - például a századelejéről Bartók Béla és Kodály Zoltán által gyűjtött Kossuth-nótákat -, annál inkább tapasztaljuk, hogy a refrén a mainál sokszínűbb: vagy változatos bővítményekből áll, vagy egyetlen rövid szakasz. A rövid, illetve toldalékkal bővített sor egyetlen előadáson belül is előfordulhat.
1. Kossuth Lajos azt izente,
Nem tőt ki a regementje.
Ha még egyszer megizeni,
Mindnyájunknak el kell menni,
Éljen az magyar szabadság,
Éljen az magyar!
2. Kossuth Lajos íródëák,
Nem kell néki gyertyavilág.
Megírja (j)ő a levelet,
Az ragyogós csillag mellett,
Éljen az magyar szabadság,
Éljen az magyar!
3. Kossuth Lajos ablakába,
Kinyílt a rózsa magába.
Akkorára nyílt az ága,
Bort ittam az árnyékába,
Éljen az magyar szabadság,
Éljen az magyar!
4. Esik eső karikára,
Kossuth Lajos kalapjára.
Valahány csepp esik rája,
Annyi áldás hulljon rája,
Éljen az magyar szabadság,
Éljen az magyar!
1. Kossuth Lajos kalapjában
Kinyílt a rózsa magában.
Akkorára nőtt az ága,
Bort ittam az árnyékában,
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!
2. Kossuth Lajos íródeák,
Nem kell neki gyërtyavilág.*
Megírja (j)ő a levelet
Hold világos csillag mellett,
Éljen az magyar szabadság,
Éljen a haza!
3. Kossuth Lajos azt üzente
Elfogyott a regemëntje.
Ha még egyszer meizeni,
Mindnyájunknak el kell mënni,
Éljen az magyar szabadság,
Éljen a haza!
A hangfelvétel utáni beszélgetés során az előadó a következőket mondta:
Ezt sokat énekeltük mi ott Bukovinába ës. ... Igen eléjárt a Kossuth Lajos neve, mivelhogy a magyar szabadság hősse vót!"
* Téveszt; véletlenül "virág"-ot mond.
1. Kossuth Lajos udvarába,
Cikádzik a szürke lába.
Tetejibe ja korona,
Levelibe vagyok írva,
Éjjen a magyar szabadság,*
Éjjen a magyar!
2. Kossuth Lajos azt üzeni,
Hibázik a regementyi.
Ha még egyszër azt üzeni,
Mindnyájunknak el këll menni,
Éjjen a magyar!
* A 2. versszakban az 5. sort nem énekli.
3b
1. Kossuth Lajos azt üzente,
Elfogyott a regimëntje.
Ha még ëgyszër azt üzeni,
Mindnyájunknak el këll mënni,
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!
2. Kossuth Lajos íródëák,
Nem këll annak gyërtyavilág.
Mëgírja ő a levelet
Magyarország szabad lehet,
Éljen a magyar szabadság,
Éljën a haza!
3d
Kossuth Lajos azt üzente,
Elfogyott a regimëntje.
Ha még ëgyszër azt üzeni,
Mindnyájunknak el këll mënni,
Éljen a magyar szabadság,
1. Kossuth Lajos azt üzente,
Elfogyott a regementje.
Ha még ëgyszer azt üzeni,
Mindnyájunknak el këll mënni,
Éljën a magyar szabadság,
Éljën a haza!
Ha még egyszer … ismétlés
A helyszínen még:
2. Kossuth Lajos Debrecenben
Húszast tëtt be a zsebébe.
Húzd rá cigány húszast adok,
Mert én Kossuth Lajos vagyok,
Éljën a magyar szabadság,
Éljën a haza!
1. Kossuth Lajos íródiák, 2. Kossuth Lajos ablakába 5a
1. Esik eső karikára, 2. Kossuth Lajos íródëák, 3. Kossuth Lajos azt üzentë,
Nem köll annak gyertya világ.
Megírja az a levelet
A ragyogó csillag mellett,
Éljën a haza!
Éljën, éljën, az igazság,
Éljën a magyar szabadság,
Éljën Kossuth Lajos!
Kinyílt a rózsa magába.
Kétfelé hajlott az ága,
Én üllök az árnyékába,
Éljën a haza!
Éljën, éljën, az igazság,
Éljën a magyar szabadság,
Éljën Kossuth Lajos!
Kossuth Lajos kalapjára.
Ahány eső esik rája,
Annyi áldás szálljon rája,
Éljen a magyar szabadság,
Éljen Kossuth Lajos!
Nem këll néki lámpavilág.
Megírja (j)ő a levelet
A ragyogós csillag mellett,
Éljen a magyar szabadság,
Éljen Kossuth Lajos!
Elfogyott a regimëntje.
Ha még egyszer azt üzeni,
Mindnyájunknak el këll mënni,
Éljen a magyar szabadság,
Éljen Kossuth Lajos!
Isten áldja mmëg a magyart,
Tartson élte, míg e föld tart!
Paradicsom hazájában,
Éljen mint hal a Dunában,
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a hazám!
1. Felsütött a nap sugára, 2. Fejérvárról jött a levél, 3. Már minálunk verbuválnak, 4. Mért ne menjek katonának,
Kedvesemnek ablakára.
Örömünk lesz nemsokára,
Rosszakarónk bosszújára,
Éljen a szép lány!
Hogy babám Magyartól nem fél.
Jó hír jött hát örömemre,
A szomszédnak forr a mérge,
Éljen a Magyar!
Hínak engem katonának.
Elmegyek én katonának,
Mert nem félek, hogy levágnak,
Édes angyalom!
Ha a lányok verbuválnak;
Annyi a lány, mint a galamb,
Ha megijed, mind elszalad,
A leánysereg.
1. Gyere pajtás katonának, 2. Az ezredes azt izente, 3. Az én rózsám iródeák,
Jobb lesz dolgod, mint apádnak.
Se nem kapálsz, se nem kaszálsz,
Pesti kaszárnyában sétálsz,
Éljen a nemzet!
Keves az ő regementje;
Ha még egyszer azt izeni,
Magam is el fogok menni,
Éljen a nemzet!
Nem kell neki gyertyavilág;
Megirja ő a levelet
A ragyogó csillag mellett,
Kedves galambom!
(jobboldalon: Káldy Gyula megjegyzései az egyes versszakokhoz) 1. Magyarország édes hazám, Kossuth nóta. (Első alkalmazása.) 2. Kossuth Lajos azt izente, 1848 őszkor 3. Kossuth Lajos azt izente 1849 tavaszkor 4. Magyarország édes hazám, 1848 április 5. Esik eső karikára Később 6. Kossuth Lajos íródeák, 1861 7. Ott voltam én mostanában Káldy közléséhez Kodály Zoltán a következő megjegyzéseket fűzte: * A kottán hiányjel után betoldva az Éljen a magyar szabadság ismert dallama. Az Esik eső karikára szöveg mellett megjegyzés (L. Erdélyi), a Kossuth Lajos íródeák mellett pedig a következő olvasható: K.[ossuth] L.[ajos] i.[ródeák] sz.[ázad] elején fr.[ancia] háboruk alatt: Beállottam katonának
Néked szült és nevelt anyám.
Négy esztendő nem a világ,
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!
Hogy kevés a regementje.
Ha még egyszer azt izeni,
Mindnyájunknak el kell menni
Éljen a haza!
Elfogyott a regementje.
Ha elfogyott kettő három
Lesz helyébe harminchárom
Éljen a haza!
Néked szült és nevelt anyám.
Négy esztendő nem a világ,
Éljen a magyar szabadság,*
Éljen a haza!
Kossuth Lajos kalapjára.
Valahány csöpp esik rája,
Annyi áldás szálljon rája,
Éljen a haza!
Nem kell neki gyertyavilág.
A ragyogó csillag mellett
Írta ő ezt a levelet
Éljen a haza!
Kossuth Lajos szobájában.
Áldott kezét megfoghattam,
Élő szavát hallgathattam.
Éljen a haza!
Nb. erről a betoldásról * Káldy egy szót sem szól, hogy 1896 táján már országszerte csakis így énekelték.
Megírja a haza híját
Kimutatja hol a baja
Azt is hol az orvossága
Éljen a haza."
Ferenc császár huszárjának.
Tíz esztendő nem a világ,
Enyém lesz a legszebb virág,
Éljen a haza!
2. csoport
Az előző csoportban jellemző szöveg társítása egyéb, szorosan vett népi dallammal. Mivel a dallam- és szövegtársulások nagyon esetlegesek, a csoportból két különböző dallamtípusba tartozó népdalt emeltünk ki bemutatásra. Az első Kossuth-nóta szövegű népdal a magyar népzene régi stílusrétegein belül a 8 szótagos parlando, rubato pentaton típusú, erdélyi (azon belül főleg gyimesi) és moldvai típushoz kapcsolódik, mely a különböző kiadványok nyomán Bartók Béla lejegyzésében Vikár Béla 1903-as gyűjtéséből vált ismertté. Közlésünkben a Magyar Népzene Tára X. kötetében a 707. sz. alatt kiadott dallamot használjuk fel, a nagyszámú dallamváltozat mellőzésével. (A dallamfolyamatban előforduló apró eltéréseket az érdeklődő ott részletesen megtalálja.) Bizonyára nem véletlen a máig elevenen élő dallamnak a Kossuth-szöveggel való társítása, hiszen a dallamtípushoz szöveg tekintetében nemcsak keservesek és balladák, hanem katonakísérők is csatlakoznak (hangszeres kíséretként is).
A második népdal szintén népzenénk régi stílusrétegeiből való. Pentaton hangsorú, a középregiszterből lefelé ereszkedő, majd a harmadik sorban az oktávig felugró dallamvonalú népdal, melyet az előadó viszonylag gyors tempóban, ritmikailag pregnáns előadásmódban szólaltatott meg. Előadása összességében az indulótípusok közé sorolja dallamunkat. Itt jegyezzük meg, hogy a heteroritmikus, heteropodikus, giusto nyolcszótagú népdalaink között is előfordul a közismert Kossuth-szöveg.
1. Kossuth Lajos az izente, 2. - Iccu Feri, hová löttél, Szövegvariáns ugyanonnan: 1. Kossuth Lajos azt izente, 2. Kossuth Lajos régimentje
Nem elég a régemëntje.
Ha még ëgyszër azt izeni,
Már mindënnek el këll mënni.
Talán a verömbe estél ?
- Én nem estem a verömbe,
Veled jöttem szerelömbe.
Elfogyott a regimentje.
Ha még egyszer azt izenei,
Mindenkinek el kell menni.
Ugy elfutott, mint a réce.
Akkor megyek katonának,
Mikor lányok verbuválnak.
Pántlikával kardot rántnak,
S avval engem le sem vágnak.
1. Kossuth Lajos azt izente,
Elfogyott a regemëntje.
Ha még egyszer azt izeni,
Mindnyájunknak el köll menni.
Éljön a haza,
Éljön a magyar szabadság!
2. Essik esső karikára,
Kossuth Lajos kalaptyára.
Amënnyi csöpp esik rája,
Annyi áldás szálljon rája.
Amennyi csöpp esik rája,
Annyi áldás szálljon rája!
3. csoport
Az ismert Kossuth-nóta szövege a Ne menj rózsám a tallóra dallamára. 12-15. kotta A népies műdal Egressy Benjamin dallama, melyet Szerdahelyi József feldolgozásában Szigligeti Ede A szökött színész és katona című népszínművében 1843-ban mutattak be. A dal hamar slágerré vált. Sokan fel is jegyezték a korszak kéziratos dalgyűjteményeibe. Így pl. Madass Sándor, Tompa Mihály (Őszi harmat, hideg eső szöveggel) és Kiss Dénes. Bartók Béla egyik legelső népzenegyűjtő-útján viszont már Kossuth szöveggel jegyzi fel 1906-ban.
E dallamot nemcsak Kossuth-szövege miatt érdemes felidéznünk. Az 1848-49-es katonaindulók közé is bekerült, mint a korszak népszerű dallama. Így például Franz Massak (Massák Ferenc) osztrák katonakarmester már 1844-ben indulót állított össze a népszínmű sikert aratott dallamaiból. Ulrich Károly is felhasználta Váci nemzetőri induló című darabjában.
1. Kossuth Lajos íródeák
Nem kell annak gyertyavilág.
Megírja az a levelet,
A ragyogó csillag mellett.
2. Felsütött a nap sugára
Kossuth Lajos ablakára.
Kossuth Lajos azt kívánja
Iljen* az ő zászlóalja.
* = éljen
Bartók megjegyzése a kottán: "Egressy".
Ugyanott egy másik feljegyzés: őcsényi (Tolna m.) szövegváltozat Vikár Béla gyűjtéséből, Bartók lejegyzésében Szögediről szóló rabének.
1. Kossuth Lajos édesapám,
Felesége édesanyám.
Én vagyok az igaz fia,
Magyarország katonája.
2. Kossuth Lajos udvarába,
Eltörött a lovam lába.
Gyere pajtás gyógyítsuk meg,
Itt a német szalasszuk meg.
3. Amottan jön egy katona,
Még azt mondják, atyámfia.
Hogyne volna atyámfia,
Mikor édes hazámfia.
4. Édes anyám, édes anyám,
Készítsd el a fehér ruhám!
Most indulok olyan útra,
Kiről többet ne várj vissza.
Változat:
1. Lógër karó lë van verve
Ahhoz van a lovam kötve.
Köpönyegem a sátoron,
Sirathatsz már kis angyalom.
2. A nagy ágyuk szépen szólnak,
Apró fegyverëk ropognak.
Fejem fölött kard megcsendül
Piros vírem földre csordul.
3. Orvos uram arra kérëm
Në hagyja kifolni vérëm,
Kösse be a sebeimët,
Mëntse mëg az íletëmët!
4. Ne fíl’ fiam, nëm halsz të mëg,
Nëm halálos a të sebëd.
Ki fogsz të abbul gyógyulni,
Rúzsádhoz haza fogsz mënni.
1. Ne menj rózsám a tarlóra,
Gyönge vagy még a sarlóra!
Ha elvágod kis kezedet,
Ki süt nekem lágy kenyeret?
2. Én ültettem az almafát,
Más köti hozzá a lovát.
Én szerettem meg a szép lányt,
Más élte vele világát.
Ne meny rózsám a tarlora,
Gyenge vagy még a sarlóra.
Ha elvágod kis kezedet
ki süt nékem majd kenyeret.
4. csoport
Negyedik csoportunk az Esik eső karikára szöveg, mely egy kis ambitusú, AAb3Ab3A formájú dallamtípushoz csatlakozik. A típus népzenénk régi stílusrétegeinek kisambitusú körébe, azon belül a második sorban szekvenciával építkezők közé tartozik. A moll hangsorú első sornak a második sorban b3-ról szekvenciával történő megismétlése kedvelt dallamformálási mód a 19. század szóban forgó időszakában. Egy ilyen szerkesztési elven alapuló dallamot már a 18. század végén lekottáztak, s a szöveg is megvan már 1848 előtt. Erdélyi János a következőképpen adta közre 1847-ben:
Esik eső karikára
Barna ifju kalapjára
Valahány csepp esik rája
Annyi csókot kapott szája
A 4. csoport népi változatainak szövegei változatosak. A kis számú adat alapján az erdélyi változatok Székről valók s lírai szövegűek. Bartók Béla 1927-ben a Dél-Alföldön (Endrőd, Békés m.) a három árváról szóló balladaszöveggel (A temető kapujában / Ott sírdogál három árva... ), 1906-ban Turán (Pest m.) pedig rabének szöveggel jegyzi fel (Viszik a lovam Gyulára / Magamat vason utána).
Akit a szerelem gyötör,
Annak nem kell szekér s ökör.
Mer ingemet az is gyötör,
Kell a kutyának az ökör.
1. Esik eső karikára,
Kossuth Lajos kalapjára.
Valahány csepp esik rája,
Annyi áldás szálljon rája.
2. Esik eső karikára,
A német csúf kalapjára.
Valahány csepp esik rája,
Annyi mennykő vágjon rája!
További szövegváltozatok az Esik eső karikára... általánosan ismert dallamára:
1. szövegváltozat:
1. Kossuth Lajos arany bárány,
Arany csillag van a vállán.
Aki aztat elolvassa,
Az lehet a Kossuth fia,
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!
2. Kossuth Lajos íródeák,
Nem kell néki lámpavilág.
Megírja ő a levelet
A ragyogós csillag mellett,
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!
2. szövegváltozat:
1. Kossuth Lajos azt izente,
Elfogyott a regimentje,
Ha még egyszer azt izeni,
Mindnyájunknak el kell menni,
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!
2. Kossuth Lajos azt álmodta,
Kivirított a rózsafa.
A szabadság rózsafája,
Tündöklő nap sütött rája,
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!
3. Kossuth Lajos arra ébredt,
Vihar tépte mezőt-rétet.
Mëg-mëgtépte a rózsafát,
A szabadság rózsafáját,
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!
4. Kossuth Lajos kapta magát,
Átültette a rózsafát.
Magyar népnek a szívébe,
Szívének a közepébe,
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!