A szabadságharc népzenei emlékei

Tari Lujza

Gábor Áron rézágyúja

Gábor Áron ágyúöntő műhelyeA székelyföldi ágyúöntőt megéneklő népdal az egyik legnépszerűbb 48-as dalunk. A Gábor Áronról szóló népdal jóval később keletkezett a szabadságharc idejénél. Dallama minden elemében a 20. század elejére megszilárdult új magyar népdalstílust képviseli. 48-as vonatkozását elsősorban az első kiadásból merítő későbbi kiadványok erősítették fel. Az első közlés adatközlője egy 12 éves fiú volt.Bujáki asszonyok (Nógrád m.),

A mátravidéki palóc falvakból adataink vannak arra, hogy a népdalt Gábor Áron szöveggel a II. világháborút megjárt katonák hozták magukkal "a frontrú". (Így mondta 1973-as gyűjtésemkor a Heves megyei Pásztón Zeke Jánosné Tari Erzsébet, aki 1922-ben Kodály Zoltán adatközlője is volt.) 

Az AABA formájú új stílusú népdal dúr hangsorú dallama az oktávról az alaphangra ereszkedik le, a 3. sor kivételével, melynek magasba ívelő vonala ellensúlyozza ezt. Szótagszáma 14-es, mely esetenként 15-16-ra bővül (főleg a 2-3. sorban). Ezt előadásban hangismétléssel hidalják át. Kadenciái: 1 1 5. Jagamas János a műdalok kezdőképletére jellemző kisszekund-lépés alapján valószínűnek tartja, hogy műdalból ered.

Papp Dénes a Lassú csárdás: Gábor Áron rézágyúja citerás előadója A dallam minden népzenei dialektusterületen meglehetősen egységes. A hagyományőrző területeken szépen ívelt dallamsorokat formálnak. Gyakori a dallam hangszeres zenei felhasználása. A hangszerjátékosok leginkább lassú, illetve középgyors csárdásnak játsszák a dallamot, mint például az alföldi citerások, a székelyföldi furulyások és a kalotaszegi zenészek. A többi változathoz sokféle, de nem Gábor Áron személyével kapcsolatos szöveg tartozik.

Ennél a népdalnál különösen fontos felhívnunk a figyelmet az ún. alkalmazkodó ritmusra (a közölt dallam az 1. versszak prozódiáját mutatja, a lejegyzés a további versszakokban nem követi az egyes versszakok minden nyelvi-ritmikai eltérését).

89. kotta (A)

89. kotta (B)

1.  Gábor Áron rézágyúja fël van virágozva,
     Indulnak már a tüzérëk messze a határra.
     Nehéz a rézágyú, fëlszántja a hëgyet-völgyet,
     Édës rózsám  Isten véled, el këll válnom  tőled.

2.  Szállj el, szállj el fëcskemadár, vissza a hazámba,
     Vidd el az én sóhajtásom babám ablakába!
     Ha kérdi, mi lëttem, mondd el, hogy sëbesült lëttem,
     Szentmiklósi nagy kórházban őt is elfeledtem.

3.  Sëpërjetek, sëpërjetek,  szentmiklósi lányok,
     Jönnek már a tüzérfiúk, azok a bëtyárok.
     Bëtyárok, bëtyárok, mind ahányan azok lettünk,
     Messze földön négy hónapig értetëk szenvedtünk.

4.  Vérës a föld, magyar tüzér vére folyik rajta,
     Csak mégëgyszër gondolj vissza szép magyar hazádra!
     Anyám, të jó lélëk, találkozom-ë még véled,
     Holnapután messze földre, hosszú útra kélëk.

Nagyapjától tanulta.

Változat:

1.  Gábor Áron rézágyúja fël van virágozva,
     Indulnak már a katonák, mënnek kia frontra.
     Nehéz a rézágyú, vágja rám a hegyet-völgyet,
     Isten veled édes rózsám, el këll válnom  tűlled.

2.  Vérës a föld, hatvannyolcas vérësre fëstëtte,
     Jár a gőzös a harctérën levelek elejbe.
     Kedves édësanyám, në várja a levelemet,
     Nëmsokára idegën föld takarja testëmet.

3.  Szállj el, madár, fecskemadár, Etes falujába,
     Vidd el az én levelemet babám ablakába!
     Ha kérdi, hogy vagyok, mondd, hogy nagyon beteg vagyok,
     Vásárhelyi közkórházban már el is hërvadok!

90. kotta

Lassú csárdás, Gábor Áron rézágyúja  citera  

Hangszeres változatok:

1. Lassú csárdás furulya
2. Lassú csárdás zenekar
3. Gyors csárdás zenekar

91. kotta

     Ferenc Jóska rézágyuja föl van virágozva.
     Indulnak már a huszárok messzi a határba.
     Nehéz a rézágyú, fölszántsa (j)a hegyet-völgyet,
     Isten veled kisangyalom, el kell válnom tőled.

92. kotta

     Szállj ël páva,  szállj ël páva, Miskolcon keresztül,
     Szállj el a babám ablakára, csak maga van egyedül.
     Ha kérdi, hol vagyok, mondd meg, hogy orosz fogoly vagyok,
     Szibéria határában három éve, hogy hervadok.