A szabadságharc népzenei emlékei

Tari Lujza

Galabárdi, Klapka (Szennyes az én ingem)

Türr István portréja - korabeli fotográfiaAz olasz risorgimento alakjának, Giuseppe Garibaldinak a neve összefonódott a magyar szabadságharccal. Őt és magyar tisztjeit várták, hogy a magyar szabadságot kivívja. A magyar szabadságharc bukása után Garibaldi seregébe állt be Türr Istvánon kívül többek közt a korábban Bem seregében harcoló Teleki Sándor gróf, aki Liszt Ferenc és Petőfi Sándor barátja volt. A Garibaldi-vonatkozású szövegek néhány évvel 1849 után keletkeztek, s a kottás kiadványok, valamint a szájhagyományban megőrződött dallamok tanúsága szerint népszerűek is maradtak a 19. és a 20. század folyamán.Teleki Sándor gróf garibaldista vörös ingben, 1860-1861 – színezett fotó

Váry Gellért, 48-as érzelmű pap fiatalkori éveire visszanéző írásából az 1850-es évek emberének a Garibaldi iránti lelkesedése is kirajzolódik. Szülővárosában, Csongrádon az olasz szabadsághősbe vetett hit a viseletben is megnyilvánult. Amikor a Bach-korszak után 1861-ben valamelyest lazulni kezdett a szigor, az úri osztályok mindjárt megünnepelték március 15-ét, muzsikáltatták maguknak a Rákóczi- és a Kossuth-indulót, valamint egyéb tiltott nótákat. Az akkortájt rövid ideig használt viselet elmúltával hamarosan új viselet támadt, s "A férfiak... örömüket lelték abban, hogy a pitykés dolmány helyett égővörös színű Garibaldi inget hordhattak."

A Garibaldi nevét említő szövegek kétféle dallamhoz csatlakoznak. Az egyik közvelenül a korszak terméke, bár 1848-nál előbb keletkezett. Ez a Kerek ez a zsemle, illetve Jó bor, jó egészség szöveggel ismert népies műdal dallama.

Első ismert feljegyzése Kiss Dénes pápai joghallgató 1844-es kottás népdalgyűjteményben található (szintén Jó bor, jó egészség szöveggel). A szabadságharcot (és bukását) átéltek visszaemlékezéseiből kitűnik, hogy az 1850-es évektől ez volt az egyik reményt hozó dal. Zsilinszky Mihályt idézzük: "az olasz háboru korában... midőn tán az egész nemzet ismét csak Kossuthtól várta a haza fölszabadulását uton-utfélen lehetett hallani a vasuti állomásokon a besorozott ujoncoktól ilyen dalokat:

Debrecenből most indult el a vasut,
Azon jön el, azon jön el majd Kossuth...

vagy:

Fölépült már a szögedi vasut,
Azon jön majd Garibaldi, Kossuth...

vagy:

Szennyes az én ingem,
Szennyes a gatyám is,
Majd hoz Kossuth tisztát,
Türr Pista meg puskát,
Éljen Garibaldi!"

A Kerek ez a zsemle, illetve Jó bor, jó eleséget az 1860-as évek elején annyira a Garibaldi nevét említő dalszöveggel azonosították, hogy Bartalus István így jegyzi fel kéziratába: Garibaldi notájára. (73. kotta)

A Garibaldi-vonatkozású szövegek 48 után keletkeztek. A népies műdalon a nép nem sokat igazított. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a 70. kottánál kivételesen engedtünk az énekesnek, és ún. oktávtöréssel közöljük az ismert dalt. Két okból tettük ezt: egyrészt, mert előadása igen ízes. Másik okunk zenei szempontból fontosabb. Előadásában a 3. sor dallamának fölkanyarítása semmiképp sem magyarázható a rossz hangmagasság megválasztásával (ami általában előidézi az oktávtörést). Tudatosan formálta így a dallamot, mely stílusban össze is illik a 19. századi műdal előadásmódjával. Ha az oktávtörést helyreigazítjuk, teljesen értelmét veszti a 4. sor oktáv hangja, mely így viszont zeneileg is határozott nyomatékot ad az "éljen" szónak. Véleményünket megerősíti egy Szendrei Janka által lejegyzett változatra vonatkozó megjegyzés: "nem biztos, hogy oktávtörés." (A Jó bor, jó egészség e jelenségen kívül az általánosan ismert szöveg bemutatására került példáink közé. 75. kotta; az előadók által módosított helyet kottáinkon ** jelzi.)

Jobst Riegel: A szegedi vasúti híd - acélmetszetA többi népi változat között általában tréfás lakodalmi, illetve egyéb mulatónóta-szövegek is találhatók, s ezekben általában az asszonyok ivásáról van szó. Ilyen változatok is vannak a különböző 19. századi gyűjteményekben (pl. Szunyoghné: Asszony, komámasszon, Mind ilyen az asszony...).

Bartók felsőiregi gyűjtése támlapjára (74. kotta) négy másik változat szövegét jegyzi fel saját jobbágytelki (Maros-Torda m.) és Vikár Béla szegvári (Csongrád m.) gyűjtése mellé. Ezek egyike párosító szöveg: Szól a kakukmadár / Mindjárt megvirrad mán, míg a többi közt az ismert Kerek ez a zsemle és a Jó bor, jó egészség is megtalálható. Közlésünkben csak a felsőiregi változat szerepel.

69. kotta

1.  Garibaldi vagyok,
     Senkitől sem tartok.
     Kossuth a pajtásom, Klapka a barátom,
     Éljen mind a három!

2.  Kerek ez a zsemle,
     Nem fér a zsebembe.
     Kettőbe kell vágni, úgy kell megpróbálni,
     Éljen Garibaldi!

70. kotta

     Galabárdi, Klapka,
     Soká gyüttök haza.
     Ez a magyar nemzet elún immár várni,
     Éljen Galibárdi!

71. kotta

     Kerek ez a zsömle,
     Nem fér a zsebembe.
     Ezt a kerek zsömlét ketté kéne vágni,
     Éljen Garibaldi!

72. kotta

     Szennyes az én ingem,
     Szennyes a gatyám is,
     Maj hoz Kossuth tisztát, Tür Pista mög puskát,
     Éjjen Garibaldi!

Szövegvariáns:

     Piszkos az én ingem,
     Piszkos a ruhám is,
     Maj hoz Kossuth tisztát, Tür Pista meg puskát,
     Éljen Garibaldi!

73. kotta

1.  Pipi az én kendőm
     Barna a szeretőm,
     Uczu éldes rózsám de illenél hozzám,
     Ha az enyim volnál.

2.  Megvónék én kendvel,
     Mert kend derék ember,
     Ha kendet megfogják, katonának írják,
     Szívem szomorítják.

Bartalus megjegyzése:
"Garibáldi notájára. Pétervásár. A nép után."

1. Szövegváltozat:

Garibáldi nóta

1.  Szennyes az én ingem
     Szennyes a gatyám is,
     Majd hoz Kossuth tisztát, Türr Pista meg puskát,
     Éljen Garibaldi !

2.  Kossuth, Klapka és Türr,
     Mind be fognak jönni,
     Sereg is jön vélök, husz, harmincz ezernyi
     Éljen Garibaldi !

3.  Beh sok itt a holló,
     De kevés a kard, ló,
     Majd elhozzák csak mi készen legyünk halni
     Éljen Garibaldi !

4.  Könnyű a németnek
     Adót egzekválni,
     Nehéz a magyarnak, a szegény magyarnak,
     Kossuth Lajost várni.

2. Szövegváltozat:

1.   Csendes most a tenger,
      Még habokat sem ver,
      A menekülteknek csendes útja lészen,
      Kossuth Lajos éljen!

2.   Türr, Kossuth és Klapka,
      Mért nem jöttök haza.
      Hisz úgy vár a nemzet, számlál minden percet,
      Hozzátok el Perczelt!

74. kotta

     Kincsem komámasszony,
     Mind ujjan az asszony:
     Ha megissza magát, félreüti kontyát,
     Félreüti kontyát.

75. kotta

1.  Jó bor, jó eleség,
     Szép asszony feleség.
     Szép asszonynak, jónak, büszkén járó lónak
     Kár megöregedni.

2.  Mi haszna ha szép vagy,
     Ha mindíg beteg vagy?
     Pénteken beteg vagy, szombaton jobban vagy,
     Vasárnap leján vagy.
     Pénteken szombaton jobban vagy,
     Vasárnap leján vagy.

3.  Kerek ez a zsemle,
     Nem fér a zsebembe.
     Két felé köll vágni, úgy köll megpróbálni,     
     Úgy köll megpróbálni.

Szövegvariáns (a 72. dallamra)

1.  Jó bor, jó egészségség,
     Szép asszony feleség.
     Szép asszonynak, jónak, jó járású lónak
     Kár megöregedni.

2.  Mit ér ha te szép vagy,
     Ha mindég beteg vagy?
     Pinteken beteg vagy, szombaton jobban vagy,
     Vasárnap csárdás vagy.