A szabadságharc népzenei emlékei

Mátray Gábor a következőt jegyzi fel a világosi fegyverletételt megéneklő Honnan jössz te oly leverten jó pajtás című dalról: 1849-1850 Arad, Pest, Temes vármegyében.

"A szabadságharc bukását több, ismeretlen vers- és dalszerzőtől származó, kis részben folklorizált, főként kéziratban terjedő vers örökítette meg, melyek évtizedeken át rendkívül népszerűek voltak. A dalok egyértelműen Görgei-ellenesek." - írja Ortutay Gyula és Katona Imre.

A világosi fegyverletételt költőien megörökítő szöveg a ponyvanyomtatás két utolsó mentsvára - Szeged és Debrecen - feladásával (1849. augusztus 1.), illetve orosz megszállásával (augusztus 2.) a maga idejében már nem kerülhetett kiadásra. Pogány Péter találta és jelentette meg "ős"-alakját. Részletesen ismerteti az ismeretlen szerző által írt verset, mely Meskó Lajos 1848-1850 között írt kéziratában maradt meg.

A viszonylag egységes szövegek alapján kétségtelen, hogy a vers kéziratos formában terjedt. A szöveghez társuló és 1850 után kiadott dallamok (pl. Mátray Gáboré, Bartalus Istváné, Színi Károlyé) költőiségben nem vetekedhetnek a szép szöveggel. A nagy ugrásokból álló dallam nem maradt fenn a hagyományban. A népi hangvételhez a korszakon belül Almási Sámuel kéziratos feljegyzése áll a legközelebb. E szöveget éneklik azonban más dallammal is, mint pl. a Kitették a holttestet az udvarra népies műdal dallamával.