A szabadságharc népzenei emlékei

Tari Lujza

Kossuth Lajos táborában

Lotz Károly: Táborozó huszártisztek, 1857E 48-as népdalunk Kodály Zoltán 1916-os népzenegyűjtéséből vált általánosan ismertté. Kodály a Kassán állomásozó 5. honvéd huszárezred körében jegyezte fel 19-20 éves nyírségi katonáktól. A legények Ferenc József nevét foglalták a dalba, ami gyakori volt az I. világháború körüli időkben. A népdalkiadványok révén ez a változat terjedt el, Kossuth Lajos nevével, ahogyan bizonyára szintén énekelték a népdalt. Csak a Kodály által gyűjtött változatban található meg a 4. versszakban lévő rozmaring szó, mely mára általánossá vált a többi változatban szereplő búzával szemben. A folklorizációt jelzi pl.

Lovastiszti szablyaA népdal népzenénk régi stílusából való, pedig nem a régi stílus szembetűnő jegyeit viseli magán. A dallamtípusba tartozó népdalok zeneileg változatosak. Az 1. sor megszokott m-d-s,-d és a 2. sor f-r-l-l kezdőmotívumával szemben a változatok túlnyomó többsége d-m-d-s, illetve r-m-f-l dallammenettel indul. A bukovinai székely változatokból a népcsoport által kedvelt mixolíd fordulatok sem hiányoznak. A feszes előadásmód, a katonaszöveg, a dallam két középső sorának magasba lendülése és hangsora sokakban azt az érzetet kelti, mintha új stílusú népdal lenne. Pedig nem az. A népdal nemcsak az egyes sorokban néhány hangon mozgó dallama, szerkezete és más zenei ismérvei, de szövege alapján is régi.

Kossuth Lajos kormányzóelnöki dísz-zubbonyaA régebbi, 48 előtti, régi katonadalból alakult szövegváltozatokban sem Kossuth Lajos, sem Ferenc József neve nem fordul elő. A dalokhoz összességükben általános vonatkozású katonaszövegek csatlakoznak, melyekben egyfajta katonaöntudat fejeződik ki. Leginkább a rátermettség, ügyesség és bátorság kap hangsúlyt e szövegekben, melyekhez zenei támasztékként kis hangterjedelmű dallam és feszes menettempó társul.
Ferenc Jóska táborában Vikár Béla szegvári (Csongrád m.) gyűjtésében, Bartók Béla lejegyzésében.E népdalunk jól példázza, hogy a történelem nyomot hagy a népzenén, de közvetlenül nem befolyásolja annak öntörvényű fejlődését. Ez magyarázza, hogy a dallamában és szövegében régi katonadalunk a 48-as szabadságharc alatt a legnagyobb tiszteletnek örvendő Kossuth Lajos nevével gazdagodott, az I. világháború idején pedig Ferenc József neve került a Kossuthé helyébe, illetve mellé. Így Vikár Béla szegvári gyűjtésében, valamint más földrajzi területeken. A néphagyományban régebbi szövegek megőrződtek, de egy-egy szó néha ezekben is árulkodik a magyar katonáknak az Osztrák-Magyar Monarchia idején osztrák laktanyákban eltöltött éveiről. Így a berhidai változat első versszak Reitschule szóból lett rajcsúr szava.

A dallamtípushoz párosító jellegű szövegek is csatlakoznak; egy erdélyi változatot ad közre Almási István Magyarlapádról (Szőke kislány magas ágyát magasra vetette). Gyűjteményünkben Bartók Béla gyűjtéséből mutatunk be egy a katonanóták és a lakodalmasok közt álló szövegváltozatot.

18a

18. kotta (A)

1.  Kossuth Lajos táborában
     Két szál majoranna,
     Ëgy szép barna magyar huszár
     Sëj, lovát karéjozza.

2.  Ne karéjozz magyar huszár,
     Mert lejesël rólla,
     Nincsen itt az édësanyád,
     Aki megsirasson.

3.  Ne sírasson engëm senki,
     Jól vagyok tanítva.
     Sem lépésben s gyors vágtába
     Sëj, lë nem esëm rólla.

4.  Mert a huszár a nyerëgbe
     Bele van teremtve,
     Mind a rozmaring a jó fődbe,
     Sëj, belegyökerezve.

Szövegvariáns:

1.  Ferenc Jóska táborába
     Két szál majorra
     Egy szép szőke magyar huszár
      Sej, lovát karéjozza.

2.  Ne karélyozz magyar huszár 
     Mert leesël rólla,
     Nincsen itt az édësanyád,
     Aki megsirasson.

3.  Ne sirasson engem senki,
     Jól vagyok tanítva.
     Sem lépésbe, de sem mars-marsba
     Sëj, lë nem esëm rólla.

4.  Mert a huszár a nyeregbe
     Bele van teremtve,
     Mint a rozmaring a jó földbe
     Sej, bele gyökerezve.

18b

18. kotta (B)

1.  Kossuth Lajos táborába
     Két szál majoranna,
     Ëgy szép szőke, de magyar huszár
     Sëj, lovát karéjozza.

2. Në karéjozz magyar huszár,
    Mert lëesël róla.
    Nincsen itt a të édësanyád,
    Sej, aki mëgsajnálna.

3. Në sajnáljon engëm sënki,
    Jól vagyok tanítva.
    Sëm lépésbe, de sem rajt trappban
    Sej, lë nem esëm róla.

4. Mert a huszár a nyerëgbe
    Bele van teremtve.
    Mint a rozmaring a jó földbe,
    Sej, belegyökerezve.

19. kotta

1.  Ferenc József táborába
     Két szál majoránna,
     Közepibe ëgy magyar huszár
     Lovát lovagolja.

2.  Në lovagolj magyar huszár,
     Mert lëesël rúlla.
     Nincsen nékëd ott édësanyád,
     Aki mëgsiratna. 

20. kotta

1.  Imitt-amott a táborba
     Két szál majoránna,
     Közepiben magyar huszár
     Hej! lovát lovagolja.

2.  Ne lovagolj magyar huszár,
     Mert leesël róla,
     Nincsen itten édës anyád,
     Hej, aki kisirasson.

3.  Nem köll engem kisiratni,
     Ki vagyok tanulva,
     Sëm lépésben, sëm kalopban
     Hej, lë nëm esëk róla.

4.  Mert a huszár a nyeregbe
     Bele van terëmve,
     Mint a buza a jó földbe
     Hej! belegyökerezve.

21. kotta

1.  Ferenc Jóska táborába
     Négy szál majoránna,
     Ott lakik az én galambom,
     Ej, de lovát lovagolja.

2.  Ne lovagolj olyan nagyon,
     Mert le(j)esël rólla,
     Ús-sincs itt a hű szeretőd,
     Ej, de (j)aki mëgsirasson!

3.  Nem kell engëm mëgsiratni,
     Mëg vagyok tanulva,
     Sem a harcban, sem a marsba
     Ej, de nem esëk le soha.

A  3. versszakot megismétli

22. kotta

1.  A földvári város alatt
     Kinyíllott egy rózsa,
     Tetejibe, de magyar huszár
     Sej, a lovát sarkantyúzza.

2.  Ne sarkantyuzd te a lovad,
     Mer leesel róla,
     Nincs a te jó de édesanyád,
     Aki téged elsiratna.

3.  Ne sirasson engem senki,
     Meg vagyok tanítval,
     Sem csatába, de háborúba
     Sej, de le nem esek róla.

4.  Mer az huszár a nyeregbe
     Bele van teremtve,
     Mint citrusfa (j)a zöld erdőbe
     Bele van gyökeresedve.

Szövegvariáns:

1. A brassai Cenk-oldalon
      Bazsarózsa nyílik,
      Valamennyi de honvéd huszár
      Rajta masérodzik.

2.  Ne masérozz honvéd huszár
     Mer leesel róla,
     Nincsen  itt de az éldesanyád,
     Aki téged elsiratna.

3.  Éngem anyám se sirasson,
     Le sem esem róla,
     Sem kérdájba, de sem laufrittba
     Le nem esem róla.

4.  Mert a huszár a nyeregbe
     Bele van teremtve.
     Mint a buza de a jó földbe
     Belegyökerezve.

23. kotta

1.  Egërszëgi fëdeles rájcsúr
     Be van kollátolva,
     Alatta jëgy honvéd huszár a
     Lovát sarkantyúzza.

2.  Në sarkantyúzd a lovadat,
     Mert lëjesel róla,
     Messze van az édësanyád
     Aki mëgsiratna!

3.  Nëm këll engëm mëgsiratni,
     Jól vagyok tanítval,
     Së lépésbe, së vágtába
     Sej, lë nëm esëk róla.

4.  Mert a huszár a nyerëgbe
     Bele van terëmtve,
     Mint a rózsa a kis kertbe
     Sej, belegyökerezve.

24. kotta

1.  Szüret után ősz az idő
     Házasodni kéne
     Én mëg anyám férhez mënnék,
     Ha valaki kérne.

2.  Az a legény ki hozzánk járt
     Elment katonának,
     Ha hazajön, gyöngébb kis lányt
     Választ az magának.