Most szép lenni katonának
A 48-as hagyományok őrzésének tanújaként Zala megyéből, Sebestyén Gyula gyűjtéséből vált ismertté és került be több kiadványba az a népdal, melyet a fentebb jelzett szövegkezdete nyomán 48-as népdalként ismerünk.
A Honderű című újság 1843. szeptember 7-én egy Zalaegerszegen tartott követválasztási bálról tudósít, melyen két jelölt közül Deák Ferencet választották meg. Mint a tudósító írja: "Ez egyike volt kétségkívül a legszebb tánczvigalmaknak Zalában....A vígalmat kitűnő szép rend, s a tánczoló ifjuságot valódi szerénység jellemzé."
Hogy az ifjúság ott, akkor mire táncolt, nem tudjuk pontosan, de akár e népdal dallamára is táncolhatott. A népi adatok közt az időpontok koraiságánál fogva értékesek a Bartók Béla és Kodály Zoltán gyűjtéseiből származó vokális változatok. A dallam első ismert feljegyzése Huber Sándor kiadványában található. Ennek szövege a más dallammal is forgó Megállj német majd megbánod, mely a dallamhoz kötődve a néphagyományban is fennmaradt (27. kotta). A viszonylag kis dallamtípusban található egyes változatok 1848-nál régebbi szövegekre mutatnak. A szövegek közt a Káka tövén költ a ruca... ismert 19. századi népies dal szövege is előfordul. E szövegváltozat a ma már nem létező, atomerőmű-építés céljából Szlovákiában lerombolt Mohi nevű faluból való. A falu lakóiról a következőt olvashatjuk 1846-ban a Pesti Divatlapban: "Mohi (Bars m.) Kálvinista magyar nép, melly nem tudja, mi fán terem a tömlöcz, mint hogy emberemlékezet óta egy se volt közűle megyei tömlöczben."
Az itt közölt egyes változatokban előforduló Jaj, de huncut a német... utalás a 19. század kezdetétől hangszeres formában, 1848 táján pedig már e szöveggel is énekelt németcsúfolóra. A Jaj, de huncut...-tal kapcsolatban fennmaradt az történet, hogy Debrecenben "Kossuth Ferencnek (Kossuth fiának) tiszteletére rendezett banketten a királyra mondott pohárköszöntő után a cigány a Jaj de huncut a német kezdetű nótát kezdte húzni. (NB. a szöveg el sem hangzott)", amely botrányt okozott.
A Most szép lenni katonának... kis ambitusú moll dallam szerkezetére jellemző az első sor megismétlése kvarttal feljebb. Harmadik sora a duplájára bővült, utolsó sora pedig egy szótaggal rövidebb. Ismerjük a dallam hangszeres tánczenei alakját is. Az Erdélyben a volt Maros-Torda megyében Jártatós névvel élő táncdallam alapja e vokális népdal, de bővült sorszerkezettel. A hangszeres alak egyik első feljegyzését Seprődi Jánosnak köszönhetjük, aki 1897-ben Kibéden gyűjtötte Keserves táncnóta (Jártatós) címmel. A dallam ma is ugyanezzel a névvel használatos.
1. Most szép lenni katonának,
Mert Kossuthnak verbuválnak.
Kossuth Lajos nem lett volna, katona sem lettem volna,
Éljen, éljen a nemzet!
2. Gyere pajtás katonának,
Téged tesznek kapitánynak.
Pár esztendő nem a világ, éljen a magyar szabadság,
Éljen, éljen a nemzet!
3. Akkor megyek katonának,
Ha leányok verbuválnak.
Pántlikába kardot rántnak, avval, tudom, le sem vágnak,
Éljen, éljen a nemzet!
4. Megállj német, majd megbánod,
Hogy a magyart mindig bántod,
Bőrödből csinálok dudát, azon fújom ezt a nótát,
"Jaj de huncut a német"
Káka tövén költ a ruca,
Jó földbe terëm a búza.
ë (j)ahol az szép lyány terëm,
Azt a földet fëlkeresëm ëj, huj, de még ma.
Mëgállj némët, majd mëgbánod,
Hogy a magyart ëgzëválod,
Bőrödből csinálok dudát, azon fújom azt a nótát:
"Mégis huncfut a némët."
1. Eltörött a drótos fazék,
Megvernek engemet azér.
Ha megvernek megérdemlem, a szép asszonyt elszeretem,
Csikósnét, vagy gulyásnét.
2. Megállj német, mer megbánod,
Hogy a magyart egzekválod,
*Bürökből csinálok dudát, azon fúvom azt a nótát:
"Jaj de huncut a német."
*Bartók megjegyzései: Bőrödből helyett. Szentirmay op. 100 No. 1.
