Nemzetőrdalok

A nemzetőrök szerepéről, hőstetteiről a szabadságharcban nem lehet eleget írni. A zenei adatokat is leíró szemtanúk közül említhetjük Mátray Gábort, aki a pest-budai nemzetőrökről ír, s Pulszky Ferenc feleségét, az osztrákból magyarrá lett Walter Terézt, aki pedig a Gömör megyei nemzetőrökről készít feljegyzéseket naplójába. Pulszky Terézia naplója a nemzetőrök dobosairól, illetve a tetteiket követő ünneplés zenei aláfestését biztosító cigányzenészekről is hírt ad.

A nemzetőrök számára számos dalt írtak, ám ezek többsége nem vált népdallá. Jakab István, a szabadságharc egyik nótaszerzője Arany János versét zenésítette meg A budai őrsereg harcdala címmel, kétféle formában. Az egyik négyszólamú férfikórusra, a másik kórusra íródott zongorakísérettel. A szájhagyomány szerint Jakab egyik szerzeménye, a Jegenyefa tetejében Kmetty György tábornok kedvenc dala volt.

+ - Süvegemen nemzeti szín rózsa ♫ Click to collapse

A nemzetőrök számára írt dalokat országszerte énekelték. A dallamok egyszerű ritmusa, valamint az új magyar népdalstílusban később jellemzővé vált egyenletes menettempója alkalmassá tette e dalokat arra, hogy a nemzetőrök meneteljenek rájuk.

Káldy Gyula a nemzetőrdalokkal kapcsolatban megjegyzi, hogy "e fajtából 7 különféle van birtokomban", azonban csak két nemzetőrdalt mutat be. Az egyik ezek közül a Süvegemen nemzeti szín rózsa, mely legismertebb nemzetőrdalunk. Mint köztudott, a dal szövegét Arany János írta, aki maga is beállt nemzetőrnek, s több más nemzetőrdalt is írt. A zeneértő, fiatalkorában gitáron is játszó Arany János jóval a szabadságharc után készített népdalgyűjteményébe a következőképp jegyzi fel ezt a dalt: Nemzetőrdal. (Componálta 1848. Fónagy József honvédhadnagy, Szalontán.) Arról, hogy a vers az övé, nem szól, ám azt fontosnak tartja lekottázni, miként alakította át a nép a dallam befejezését. (Kodály Zoltán felhívja rá a figyelmet, hogy ez a befejezés ismerősebben is csengett, mint Fónagyé.). Azt, hogy e Nemzetőrdalt dalolták és nyomban át is alakították, arra magától Aranytól és a korabeli kiadványok eltéréseiből van adatunk.

A dallam szerzőjéről nem tudunk mást azon kívül, amit Arany feljegyzett róla. Gyulai hivatkozik viszont Arany Lászlónak egy jegyzetére, miszerint Fónagy "egy szalontai fiatalember volt, ki értett a zenéhez". A Kossuth-nóták 4. csoportjánál már szóltunk arról, hogy ez a dallam stílusában Egressy Ne menj rózsám a tallóra dalának mintáit követi, Arany verséhez alkalmazkodva. E dallam ugyanakkor - a korabeli használatot leszámítva - mégsem folklorizálódott. Ebben is, mint annyi más 48-as zenei emlékünk pusztulásában, valószínűleg az elnyomásnak, a tilalomnak volt szerepe: a frissen keletkezett dalnak nem volt ideje meggyökeresedni a néphagyományban. A nemzetőrdal megőrződött Arany kézírásában és Bartalus István feldolgozásában.

A 7 5 1 illetve 7 b3 1 kadenciájú, 11 szótagú, a 11.4020/1-2 típusba tartozó két lá pentaton hangsorú és számos egyéb elemében régi stílusú népdal egyetlen 48-as vonatkozású szövege ritkaság a Népzenei Gyűjtményben. (A második annak alapján került ide; elképzelhető, hogy az is e korszakra utal.) A néphagyományban élő többi szövegei főleg lírai dalok, hangszeres formában lassú táncdallamok. Az erdélyi szövegek legtöbbje szerelmi dalszöveg (Ez a kislány mind az mondja vegyem el, De nem kérdi, hogy én mivel tartom el..., illetve Kicsi csillag, ha leesik, elterül, Haragszik rám az én rózsám, elkerül, Száraz fából könnyű hidat csinálni, Jaj de nehéz szépszeretőt találni stb.), s a dalok előadásában, különösen a Gyimesben, de Erdély más tájain is erőteljesen érvényesül az aszimmetria.

A ma ismert Süvegemen nemzeti szín rózsa dallama új stílusú népdal, melynek legtipikusabb szövege: Sárga csikóm, sárga lovam sárga. A dallamtípus változatos szövegei között mindazonáltal előfordul Szomoruan szól a magyar nóta is, melyet a néphagyomány szintén 48-as dalszövegeink egyikének tart. A dallamot Arany Nemzetőrdalának szövege párosításával Rossa Ernő alkalmazta először az 1952-ben megjelent Kossuth-nóták kiadványában. Az általa összeillesztett dallam és szöveg terjedésének a Gábor Áron rézágyújához hasonlóan az egymásból merítő újabb kiadványoknak, valamint az iskolának volt szerepe.

93. kotta (A-B)

93. kotta (A)

93. kotta (B)

Süvegemen nemzeti szín rózsa,
Ajakamon édes babám csókja
Ne félj, rózsám, nem megyek világra,
Nemzetemnek vagyok katonája.

93. kotta (C) ♫

1. Szomoruan szól a magyar nóta,
Hej, de máskép hogy, miként is szólna.
Nem tudom, mi van ezen a népen,
Sirva vigad mára magyar régen.

2. Összeütöm mégis a bokámat,
Kalapommal elfödöm orcámat.
Elfödöm, nem akarom, hogy lássák
Két szememnek sürü könnyhullását.

93. kotta (D) ♫

1. Süvegemen nemzeti szín rózsa,
Ajakamon kedves babám csókja
Në félj, babám, nem megyek világra,
Nemzetemnek vagyok katonája.

2. Nem kerestek engemet kötéllel,
Zászló alá magam csaptam én fel.
Szülőanyám, te szép Magyarország,
Hogynë lennék holtig igaz hozzád!

3. Olyan marsra lábam së billentëm,
Hogy azt bántsam, aki nem bánt engëm.
De a szabadságért, ha ëgy íznyit,
Talpon állok, mindhalálig víni.

+ - Most nyílik a szelíd rózsa bimbója ♫ Click to collapse

"Legkorábbi ismert változata a Nemzetőr 1848. okt. 26-i számában jelent meg. Sikerült félnépi alkotás" - írja Katona Imre a szövegről. Pogány Péter a szöveg első - és a fentebbi időpontnál korábbi - röplapkiadását is megtalálta. Eszerint a verset Pintér Mihály írta, aki a szóban forgó időben veszprémi ügyvéd volt. Versét a következő címmel adta ki: Hős-dal. A három versszakos költeményhez kapcsolódó két további versszak maradt fenn a paraszti írásbeliség tanújaként egy kéziratos (csak szövegeket tartalmazó) daloskönyvben.

Sajnos az eredeti dallamról nincs korabeli forrásunk, pedig a szájhagyomány e szöveget is dallammal együtt őrizte meg - bár a népzenei gyűjteményben Most nyílik a szelíd rózsa szöveggel csak egyetlen változata van. Előadója Egressy Benjamin Magasan repül a daru, szépen szól dalának dallamára énekelte. Az előadó a következő megjegyzést fűzte: "A nagyapámtól tanultam, annak a testvére hozta a 48-as szabadságharcból. Ez má száz évesné is több."

Egressy dala A szökött színész és katona című népszínműből (1844) hamarosan népszerűvé vált a maga korában. Szerepel Mátray Gábor 37 népdal bariton hangra című 1849-es kéziratában, s két változata is van Almási Sámuel kéziratos gyűjteményének IV. kötetében (44., 55. sz.). A korabeli kiadványokban többek közt Hótól fehér a gyöngyösi hegytető szöveggel szerepel. A népi emlékezet nemcsak a dallam eredeti (Liszt Ferenc által a XIV. magyar rapszódiában feldolgozott) népies műdal-verzióját őrizte meg. Újabb szövegeket is illesztett hozzá, előadásban pedig a terület zenei stílusához alakította. Ilyen a kelet-szlovákiai területen fekvő Magyarbőd lakóinak újabb kori, rutén-szlovák hatásokat jelző többszólamú éneklése.

94. kotta

Most nyilik a szëlid rózsa bimbója,
Ki van tüzve magyar hazánk zászlója.
Sok szép ifju fölesküszik rëája alája,
Ezt kivánja, ezt kivánja most a magyar hazája.
Sok szép ifju fölesküszik alája,
Ezt kivánja, ezt kivánja most a magyar hazája.

95. kotta ♫

95. kotta

1. Magasan repűl a daru szépen szoól,
Haragszik rám a szeretőm, mert nem szoól.
Ne haragudj édës rózsám sokáig,
Tiéd leszek, el sëm hagylak koporsóm bëzártáig

2. Barázdában szépen szól a pacsirta
Levelem jött, a régi rózsám írta.
Könnyes szemmel azt olvastam belőle,
Hogyha lehet, hogyha lehet, halál választ el tőle.

3. Imádkoznék, de nem tudok, hiába,
Nem járattak engem az iskolába.
Édesanyám tanított volna rája,
Hej, de régen, nagyon régen temetőm a fejfája.

Változat:

1. A Tiszából a Dunába foly a víz
Mi dolog az, kisangyalom, hogy úgy sírsz?
Hogynë sírnék, hogyne rínék bármijér,
Most kedtelek, most kezdtelek mëgszeretni, már elmégy.

2. Volt egy úrnak két szép fekete lova,
Volt is anak (sic) ëgy parádés kocsisa.
Még vasárnap jó bort ivott kedvére,
Hétfű(n) délbe, hétfűn délbe szépen ki volt terítve.
Még vasárnap jó bort ivott kedvére,
Hétfű délbe, hétfű délbe szépen ki volt terítve.

3. Fájhat anak (sic) a kislánynak a szíve,
Kinëk házasodik a szeretője.
Lám az enyém, házasodik, mégsëm fáj,
Százat szeret, százat szeret, míg ëgy igazra talál.
Lám az enyém házasodik, mégsëm fáj,
Százat szeret, százat szeret, míg ëgy igazra talál.

4. De szeretnék a tëmplomba ott lënni
Mikor fog a kisangyalom esküdni.
De szeretném azt az ëgyet hallani,
Hogy fog éngëm, hogy fog éngëm a szívéből kitagadni.
Meghallgatnám, hogy tagad ki szívéből,
Megkérdëzném megkérdëzném, nem fél-ë jaz Istentől.

96. kotta

Hótól fehér a gyöngyösi hegytető,
Ritka most az igazszívű szerető
Akadtam egy álnok hitegetőre,
De nem igaz, de nem igaz, hűséges szeretőre.

+ - Három színű a' nemzeti lobogó Click to collapse

A zászló szimbólum-szerepéről, fontosságáról nem szükséges külön szólnunk. Nem csodálkozhatunk azon sem, hogy dal is született róla a szabadságharc alatt. A 19. század közepe táján összeírt kottás kéziratos dalgyűjtemények közül a nyugat-erdélyi Almási Sámuelében található a nemzetőrdalok modorában íródott Három színű a' nemzeti lobogó kezdetű dal. Szerzőjét nem ismerjük. A dallamot feltehetően indulóként használták - esetleg hangszeres zenei aláfestésre, amire a 2. sor hangszeres záróformulájából következtethetünk. A vers íróját az utolsó szövegsor alapján Erdély területén belül gyaníthatjuk - akár úgy, hogy odavaló volt, akár úgy, hogy az ország más részéről az erdélyi hadjárat alatt került oda. (A 3. sor vége feltehetően pontosabb lenne ritmikailag, ha 3 ütem helyett négyből állna a sor, az utolsó ütemben éles ritmus + félkottával, esetleg két negyeddel. Előadáshoz ezt a ritmusképletet javasoljuk.) A dalt még 1850 után is sokan tudhatták, bár nem vált népdallá. Színi Károly 1865-ben megjelent népdalkiadványában megtaláljuk egy a kötetbe kézzel beírt szövegváltozatát. Ugyane dallam korabeli használatát még későbbi időből megerősíti Huber Sándornak a szabadságharc dalait tartalmazó kiadványa, melyben szintén megtalálható e nemzetőrdalunk.